Dokumentáció -- avagy hogy használjuk ezt az anyagforgalmi készítőtTartalomjegyzék
Az anyagforgalom-számítás koncepciójaMindenekelőtt le kell szögezni, hogy ez nem egy "klasszikus" rajzprogram, nem "kézzel" rajzoljuk meg a folyamatábrát. Ez a program lényegében egy üzem-szimulátor, ami a megadott adatok alapján anyagforgalmat számol, és ez alapján generálja a technológiai folyamatábrát.Ez kicsit jobban kifejtve annyit tesz, hogy meg kell adnunk a gyártásunk néhány adatát, úgymint a bemenő anyagainkat és azok összetételét, készülékeket amiket használunk (reaktorok, szűrők, szárítók, ilyesmi), és a gyártási lépéseket: mikor hol milyen anyag megy be, és a gyártás során milyen műveleteket végzünk vele (ide-oda mozgatások, elegyítések és szétválasztások). A szimulátor ezek alapján lépésről-lépésre kiszámolja és nyomon követi az egyes anyagkomponensek mozgását a gyártósoron, és eredményül adódik egyrészt a kijövő anyagok összetétele, másrészt a technológiai folyamatábra is. Az egész rendszer úgy van felépítve, hogy amit csak lehet, azt magától számoljon ki. Ami adatot kér, az a matematikailag szükséges minimum. Fontos: jól ismerjük az ipari titkok védelmének fontosságát, ezért hangsúlyozzuk, hogy ez a program nem gyűjt semmilyen információt a felhasználóktól. A program használatához megadott gyártási adatok nem kerülnek fel semmilyen szerverre, kizárólag a felhasználó számítógépén tárolódnak el a böngésző ideiglenes adattárában. További információk az adavédelemről itt. Az anyaglista (összetételek, típusok, kulcs-anyagok)Ebben a programban az "Anyag" szóval mindig tiszta "Vegyületekből" (komponensekből) összeálló anyagcsoportot illetünk. Akkor is ha csak egyetlen 1 "Komponense" van. A gyártásba ilyen "összetett" "anyag" megy be, és az is jön majd ki, de a gyártás-szimulátor a komponensek, azaz a tiszta vegyületek mozgását számolja.![[bemenő anyag --> komponensek --> folyamat-szimuláció --> komponensek --> kimenő anyag]](anyag_komponens_szimulacio.png "bemenő anyag --> komponensek --> folyamat-szimuláció --> komponensek --> kimenő anyag")
Ezért kell minden bemenő anyag összetételét elore mindig megadni. Természetesen "tiszta anyagot" is definiálhatunk, ha csak egyetlen 1 "Komponenst" adunk meg neki. A kimenő anyagokat is meg kell neveznünk, de ezek összetételét nem mi adjuk meg az anyaglistában, hanem a folyamatszimulácó eredményeként generálódik. Az anyagtáblázatban minden sor 1 Anyagnak felel meg. Az anyagok mennyiségi adatait szintén nem mi adjuk meg direkte, hanem az is a folyamatszimulácó eredményeként generálódik. A sorok jobb végén látható az összetétel, erre rákattintva megjelenik egy újabb táblázat, amiben az összetevők részletesebb adatai láthatók/szerkeszthetők. Lényeges, hogy sűrűséget csakis tiszta vegyületre (komponensre) lehet közvetlenül megadni, viszont magára az anyagra az összetevők sűrűségeiből és az összetételből számítja ki a program. (Akkor is ha 1-komponenses az anyag, akkor is ha több.) A sűrűségek használata nem kötelező (alapértelmezésben mindenkinek a sűrűsége 1), de hasznos segítség ha az anyagmennyiségek térfogatával is kell dolgoznunk (ld. készülék-méretek ill. műveletek). Az anyagtípus megadásnak (bemenő/kimenő) további jelentősége is van: a műveletek táblázatában a betöltési műveleteknél csak bemenőként megjelölt anyagokat lehet kiválasztani, anyag-kimeneti műveleteknél pedig csak kimenőket. Ennek következtében ezt a tulajdonságot még azelőtt kell beállítani, hogy a műveleteknél felhasználásra kerülne az anyag. Vannak úgynevezett "kulcs-komponensek". Vegyi gyártásnál többnyire 1 adott vegyületből 1 adott másikat állítunk elő, ám eközben sok egyéb anyagot is felhasználunk. A rendszerben alkalmanként temérdek vegyület megfordul, ám minket elsősorban az az adott vegyület érdekel amiből kiindultunk ("kiindulási anyag"), és amit előállítunk belőle ("cél-termék"). Na ezek a "kulcs-komponensek". A folyamatábra készítésnél ill. az anyagösszesítő táblázatnál ezek kiemelten kerülnek feltüntetésre. Kulcskomponens kijelölhető az anyag-összetétel megadási táblázatban vagy kémiai reakció megadásának táblázatában (ld. műveleteknél). A kulcs-komponenseket tartalmazó anyagoknál egy kulcsot ábrázoló gomb 
jelenik meg az anyagtáblázatban.
Ennek a gombnak a nyomkodásával jelölhetünk ki anyagot
kimondottan kiinduló anyagnak ill. cél-terméknek.
Pl. egy kristályosítási művelet után maga a kiszűrt kristály és a szűrési anyalúg is tartalmaz kulcskomponenst.
Ilyenkor magát a kiszűrt a kristályt, mint kimenő anyagot jelöljük cél-termékként (a kulcs-gombot
világos színűre állítjuk
 ),
az anyalúgot pedig meghagyjuk mellékterméknek (sima kimenő anyag, sötétebb kulcs-gomb
).
(Ld. kidolgozott példa:
cukoroldat kristályosítása.)
Készüléklista (típusok és azok jelentősége)A készülék táblázatban elnevezhetjük és jellel láthatjuk el a gyártásban használt (és az ábrán feltüntetendő) készülékeket.Igazából itt leginkább a típus megjelölésnek van különösebb jelentősége, ugyanis ez alapján bizonyos művelet-típusokhoz csak bizonyos típusokat lehet használni (azaz a műveletek táblázatban adott műveleti pontban beállítani). Pl. szűréshez szűrő-jellegű készülékek használhatóak, vagy szárítási műveletnél szárító berendezés állítható csak be. Ez a fajta korlátozás a következetes szerkesztést hivatott segíteni. (Megjegyzés: a későbbi verziókban lehetőség lesz a készülékek jellenző méretét is megadni (pl. kapacitás, maximális töltet, ilyesmi) és a program képes lesz arra, hogy a szimuláció során hibaként jelezze, ha egy készülék túlcsordulna.) Műveletek (gyártás vázlatos leírása)A műveletek táblázata egyfajta tömör gyártás leírás. Maga a táblázat alapvetően 2 fő részre osztandó: a baloldali oszlopokban a sorszámozás és a "műveleti utasítás" található, a jobboldali nagyobb részen pedig az egyes gyártási lépésekhez tartozó paraméterek adhatók meg (készülékek és mennyiségek). Értelemszerűen ami szerkeszthető az szerkesztendő, ami meg nem szerkeszthető az a szimuláció során töltődik ki. A gyártást modellező számítás a szerkesztés közben, valós időben lefut (minden szerkesztési lépés, változtatás alkalmával), és automatikusan kitölti a számolt értékekkel a mezőket. Ha a szimulációs számítás során valamilyen hibába ütközik a program, azt mindig feltünteti a táblázat alatt található "Hiba konzol" nevű mezőben.A készülék-választó legördülő listákba a program csak az adott művelethez típus szerint illeszkedő készülékeket jeleníti meg. Továbbá ezekből kiválogatja azokat, amelyek az adott műveleti pontban a szimuláció szerint üresek-e. (Pl. üres készülékből nincs mit leüríteni vagy kidesztillálni, így ilyen műveletekhez az üres készülékeket nem engedi kiválasztani.) Egyébként a készülékek pillanatnyi tartalma egy adott műveleti sorban egyszerűen ellenőrizhető úgy, ha a jobb egérgombbal rákattintunk a jelére a táblázatban. Mennyiségek megadása többféle mértékegységgel is lehetséges: különféle nagyságrendben lehet megadni tömeget és térfogatot, és egyes esetekben a készülék-tartalmának százalékában is. Ez utóbbi különösen hasznos, amikor bonyolult keverékeket mozgatunk készülékről készülékre, de nekünk csak azt kell tudatni a programmal, hogy "a készülék tartalmának xx%-t mozgatjuk". A számszerűen beírt mennyiségeinket is leellenőrzi a program, és ha a szimuláció szerint az adott mennyiség helytelennek bizonyul, akkor korrigálja (pl. egy készülékben van 100 kg töltet, és mi azt írjuk be hogy szedjünk ki belőle 200 kg-ot, akkor bizony ezt ki fogja javítani 100-ra.) Egyes műveletek teljes megadása komponens-lista szerkesztéssel lehetséges. Ilyenkor a részletek oszlopban megjelenik egy [szerkesztés] gomb, amit megnyomva előtűnik egy újabb táblázat. Ez a táblázat nagyon hasonlít az anyag-összetétel szerkesztő táblázatra, de annál kicsit bonyolultabb. Itt ugyanis két oszlop van a mennyiségeknek: az egyik oszlopban megadni lehet a mennyiségi értékeket, a másikban pedig ellenőrizni lehet a mennyiségeket (célszerűen másik mértékegységgel). És ráadásul többféle %-os mérték-egységet is lehet használni - ezek magyarázata a táblázat-ablak alján jól látható. Kémiai reakció esetén a komponens táblázatban további beállítások is szükségesek: a jobb szélső típus mezőben ki kell választani a komponens szerepét (t.i. hogy reagál-e vagy keletkezik, és hogy kulcs-komponensként kívánjuk-e kezelni). Az elreagáló komponensek mennyiségét szándékosan negatív számmal tüntetjük fel a mennyiségeket ellenőrző oszlopban, a keletkezőket pedig pozitívval, ezzel is segítve a tömegmérleg ellenőrzését. Ugyanis kémiai reakciónál teljesülnie kell a tömegmegmaradás törvényének, ezt a program kikényszeríti. Ha egy reakciót nem így adunk meg, hibaüzenetet kapunk és az illető műveleti pont végrehajtása nem történik meg. Fontos: Bármilyen "okos" legyen is egy program, mindig vannak korlátai. Ez a változat még nem ismeri sem a kémiát sem a fizikát, és nem foglalkozik az anyagok különféle fázisállapotaival, amikben elő tudnak fordulni a készülékekben. Ha egy edényben egyszerre van jelen egy komponens gőze és folyékony állapota is, azt ez a program változat nem fogja tudni megkülönböztetni, és nem is jósolja meg (számolja ki) az egyes lehetséges fázis-átmenetek és/vagy elválasztások eredményét. A felhasználónak kell megadni az efféle fizikai/kémiai információkat. A folyamatábraA projekt mindenkori állapotának megfelelő folyamatábrát láthatjuk az oldalon. A mindenkori állapotba beleértendő az is, hogy csak a végrehajtható műveleti utasítások látszódnak rajta. Jelen verzióban még csak egyféle folyamatábra áll rendelkezésre, ez azonban a következő verzióban kibővítésre kerül majd.A folyamatábra felépítés jelenlegi koncenpciója:
A program törekszik rá, hogy lehetőség szerint egyetlen, logikailag összefüggő gyártósort (készülék-láncot, kaszkádot) szerkesszen. Az elágazások ebben nehezítik a dolgát (azaz amikor egy készülékből több másikba is történik anyagmozgatás), de tulajdonképpen ezeket is kezeli: anyag-kivétel vonalán feltünteti zárójelben, hogy mely készülékbe történik az átmozgatás. A készülékek sorrendjét meghatározó szempontok:
A kész folyamatábra exportálható: az oldal tetején található [NYOMTATáS] gombra kattintva új ablakban jelenik meg nyomtatható változatban. Ezt ki is nyomtathatjuk, illetve az egészet ki lehet jelölni és a böngésző másolás/beillesztés funkcióival átmásolhatjuk a szövegszerkesztőnkbe, és onnan elmenthetjük a saját számítógépünkre. Fájl menüProjekt kimentéseA gyártási adatok beszerkesztése viszonylag sok munkaidőt vehet igénybe, ezért célszerű a projektet a munka végén elmenteni. Ez jelenleg XML formátumban lehetséges, a [MENTÉS] funkcióval. A kimentési a képernyő közepén lévő szöveges mezőbe generálódik az XML, mint szöveges állomány. Ezt a böngésző másolás/beillesztés funkcióival átmásolhatjuk a szövegszerkesztőnkbe, és onnan elmenthetjük a saját számítógépünkre. Projekt betöltése Előzőleg elmentett XML állomány betöltése hasonlóan történik, mint a kimentés. A [BETÖLTÉS] nézetben a képernyő közepén egy üres, szöveges mező vár. Nyissuk meg az elmentett XML fájlt egy szövegszerkesztővel, és annak tartalmát a másolás/beillesztés funkcióval másoljuk be ebbe szöveges mezőbe, és kattintsunk a mező alatti [BETÖLTÉS] gombra. Ezzel megkezdődik a projekt adatok betöltése (kitöltődnek az anyag/készülék/műveletek táblázatok), ami néhány percig is eltarthat. Új projekt kezdése A jelenlegi projekt adatok teljes elvetése, és új kezdése lehetséges a fájl menü [ÚJ PROJEKT] funciójával. Lap teteje Kezdőoldal |
Hasznos linkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![[folyamatábra generálás adatokból]](flowchart_generated_from_data.png "folyamatábra generálás adatokból")
process-flow-diagram.com -- vegyipari technológiai folyamatábra készítés anyagforgalmi számítások alapján
Adatkezelési nyilatkozat Utolsó frissítés: